Page 8 - kisbiro-2022-01

8 2022 január PÓCSMEGYERI KISBÍRÓ

A fűszerezés – az családi titok

Bemutatjuk a Sziget Kosara termelőt – 2. rész: az Alföldi-család

Tahitótfalu – annak is a Szigetre eső felé‐ – A házi jelleg amúgy ott kezdődik – veszi
nek – számomra kedvenc részén járok: a át a szót Csaba –, hogy régen ugye a disznót
Kossuth Lajos utca és környéke nekem perzselték, most meg, az üzletekben általá‐
mindig olyan érzés, mintha egy igazi, régi ban a nagyüzemi, forrázott bőrű sonkát, sza‐
faluban járnék, az út szélessége, a házak lonnát lehet kapni. Persze ez jóval gyorsabb,
homlokzata kétoldalt valahogy megőrizte mint a hagyományos perzselés, de mi emel‐
eredeti,ősihangulatát.Mostkocsivalrobo‐ lett döntöttünk, mert sokkal jobb és fino‐
gok rajta végig, de el is döntöm, hogy vala‐ mabb lesz eleve a hús tőle. Persze, ez több
mikor visszajövök csak úgy sétálgatni, munka, mert utána mosni, sikálni kell, kefé‐
múltba révedve képzelődni. vel, viszont a hőre szép aranysárga lesz, és
DemostmajdnemaDuna-partigmegyek, rögtön kap egy alapízt. Ez is a titka a házias
épp az utolsó ház előtt állok meg. Itt él az jellegnek.
Alföldi-család, amelyet szerintem a Szige‐ És akkor egy kis történelem: én azt hittem,
ten sokan ismerünk. Ők szállítják a Sziget hogy a kisvállalkozás „csak” kétgenerációs,
Kosarába a sertéshúsból készült isteni fi‐ Befűszerezzük a kolbásznak és a turistának de Zsuzsa helyesbít: az ő nagymamájának
nom feldolgozott húskészítményeiket. valót. Szerdán töltjük be a kolbászt, és a turis‐ a családja már a 20. század előtti években
Csengetésemre előbb egy vörös macska tát, disznósajtot is. Közben szerdán megyünk mezőgazdasággal foglalkozott itt, tavasztól
jön elő, az utcáról. Mielőtt a lábamhoz a szentendrei piacra is. Ha készítünk hurkát, őszig zöldségtermeléssel, de sertés is min‐
dörgölőzne, már nyílik is a kapu, a kü‐ azmindigcsütörtökönvan,ezmárjóvalhosz‐ dig volt. Eleinte csak maguknak vágtak, a
szöbön Alföldi Sándorné, Zsuzsa a szabb folyamat. A péntek arról szól, hogy pa‐ rokonságbanpedigmindigvoltakböllérek,
megszokott kedves mosolyával. A macs‐ kolunk a hétvégi piacokra. Szombaton, a piac akik a szakmunkát végezték a család segít‐
ka rögtön beiszkol, a nyomában én is – után az egy hónappal korábban vágott húst ségével. Zsuzsa szülei folytatták ezt a tevé‐
bár én csak lépésben. kivesszük a pácléből, lemossuk, előkészítjük, kenységet,ésőkvettékaztaházatis,amely‐
Zsuzsa két fia, Alföldi Csaba és Norbi is itt vasárnapkerülnekfelafüstölőre… ben a mai napig él a család. A kilencvenes
van, négyesben előbb a nemrég szépen ki‐ – Van egyáltalán szabadnap a héten? évek előtt a Tahitótfalun működő termelő‐
bővített feldolgozó- és raktárépületrészbe – Legfeljebb a hétfő. szövetkezetnek minden évben bizonyos
megyünk. Az orromat rögtön megcsapja Közben megnézzük a többi helyiséget is: a mennyiségűhízottsertéstadtakle.Onnan‐
az ismerős, ínycsiklandozó illat, ahogy be‐ pácolóban, hatalmas kádakban, kövekkel tól kezdve pedig élő súlyban adták el a vá‐
lépek az első helyiségbe. Takaros rendben lesúlyozva a sonkák, csülkök, tarják, sza‐ sárlóknak a disznókat, mígnem egyszer
kolbászok, szalámik, sonkák, szalonnák lonnák. Előbb fokhagymás sót kapnak, megmaradt kettő. Ekkor találták ki, hogy
lógnakafalmellettitárolókon,középenpe‐ majd hetekig érlelődnek a páclében. A csa‐ azokat feldolgozva adják el, az engedélye‐
digmegannyicsuporafrissdisznózsírral.A ládamúgysaját,bértartásbanneveletserté‐ ket is megszerezték hozzá.
számban összefut a nyál, és azt tervezge‐ sek húsából dolgozik. Bár régen a faluban, – Hatalmas sikere volt. A mai napig nagyon
tem,hogyaminthazaérek,ebédretutivala‐ a házuk melletti telken tartották az állato‐ sokan jönnek a piacra, és mesélik, hogy a
mi olyasmit fogok készíteni, amihez kell kat is. Nem egyszerre, hanem az év folya‐ szüleik, testvéreik vágtak disznót, és azok a
valami az Alföldi-család szalonnájából, mán folyamatosan vágják a sertéseket, így régi, hagyományos ízek jönnek elő, ha a mi
vagy kolbászából, vagy bármilyéből. mindig van miből húsféleket készíteni. Jó, termékünket fogyasztják. Mert ugye régen
Pedig ugye nem is látok itt most mindent, jó, de mitől van a jellegzetes, házias íz? nem voltak a gyorspácos eljárások, hanem
amit általában készítenek, Csaba segít ki‐ – Természetesen saját recept – magyarázza hetekig pácolták, babusgatták a disznókat,
egészíteni a terméklistát: Zsuzsa – Persze, az összetevőket feltüntetjük, szóval ezek az ízek jönnek elő a miénkből is.
– Vannak füstölt áruink, kolbászok, szalá‐ van benne só, paprika, amelyet minőségi ter‐ Zsuzsa fiai amúgy a húszas éveik végén,
mik, angol szalonna, tarja, kétféle szalonna, melőtől veszünk, kömény, bors fokhagyma. harmincas éveik elején járnak. Nem gya‐
sonka, meg csülök is. Sütünk tepertőt, és ab‐ De hogy milyen arányban, az a családi titok. kori manapság, hogy egy fiatal ezt a pályát
ból van zsír is. Szoktunk készíteni főtt áru‐ – Az is nagyon fontos, hogy a páclevekben választja, erről kezdem faggatni őket. Per‐
kat, például a turista-szalámit, disznósajtot, nem két-három hétig tartjuk, hanem előbb sze, belenőttek, segítettek a szüleiknek már
és hurkát is, bár azt csak télen. egy hétig csak sóban, majd legalább négy hé‐ egészen régóta, a szükséges szakmákat is
– Hogy néz ki egy hét az Alföldi-család‐ tig a páclében – egészíti ki Norbi – És nem megszerezték, De más érveik is vannak.
nál? Mikor készülnek a finomságok? gyors füstöléssel készítjük az árut, hanem ke‐ – Hát, igazság szerint már lehet látni azt,
– Hát ez függ attól is, hogyan fogynak. Álta‐ mény fából készült fűrészporral, és általában hogy a mezőgazdaságban is egyre kevesebb
lában kedden történik a feldolgozás, akkor 2-3 napig füstöljük. Tehát megadjuk a mód‐ az olyan gazda, aki dolgozik is, a fiatalok
csontozzuk, darabolunk, illetve lesózzuk, ki‐ ját. És nem használunk tartósítószert, a só és egyre kevésbé választják ezt a pályát – kezdi
formázzuk a sonkát, tarját, angol szalonnát. a füst ugyanis bőven elég a tartósításhoz. Norbi. – Szerintünk viszont fel kellene virá‐